Mert abban sem lehetsz biztos, hogy valójában mit kell legyőznöd. De akkor ki az ellenség?

A lámpaláz nem a tűzokádó hétfejű sárkány, amivel birokra kell menni, levagdosni a fejeit, hogy aztán a következő kanyarban a tesója, a tizennégyfejű sárkány jöjjön szembe, majd miután azt is kinyiffantottad, még mindig ott a huszonnégyfejű, a legidősebb.

A lámpaláz nem ellenség. Ez egy másik mese.

Ki ne ismerné a világ leghíresebb csókját?

Egyszer volt, hol nem volt… a királykisasszony kedvenc játékával, az arangolyócskával játszadott, s egyszer csak beleejtette a kútba. Sírt-rítt, mire egy rusnya varangy gálánsan felajánlotta, hogyha a királykisasszony hálából játszópajtásául fogadja, eteti-itatja, ágyába fekteti, akkor felhozza neki az aranygolyócskát. A béka állja a szavát, bezzeg a királykisasszony örömében feledné (és undorában feladná) az ígéretét, de apja betartja vele. A végén csak elcsattan az ominózus csók: a békából királyfi, a királykisasszonyból boldog feleség válik.

Miért lett a királyfiból béka?

Mert egy gonosz boszorka megátkozta. Ahhoz, hogy a béka vissza tudjon változni királyfivá, nem kell tudnunk, milyen gyerekkora volt, sem azt, hogy ez a boszorka egészen pontosan mikor, hol és milyen módszerrel változtatta békává. Elég, ha tudjuk, melyek a visszaváltozáshoz szükséges lépések. A lámpaláznál is ez a helyzet: ahhoz, hogy meg tudjuk szelídíteni, nem feltétlenül szükséges tudnunk az eredetét. A lényeg: ha nem tudod, MIÉRT vagy lámpalázas, akkor is van remény.

A lámpaláz a csókolnivaló béka.

Ha megtöröd az átkot, ásó-kapa-nagyharang választ el egymástól, boldogan éltek, míg meg nem haltok. Te és a megszelídített lámpalázad.  

A te gonosz boszorkád lehet, hogy egy általános iskolai tanítónénid volt - akár tudtán kívül. Mint Kati történetében:

Ebéd utáni csendespihenő az osztályban. Általában mindig ugyanaz az osztálytársam mesét mondott a többieknek, míg nekünk csendben, mozdulatlanul kellett ülnünk a padban. Én valamit rosszul csinálhattam, mert az osztályfőnök kihívott: „Jó, akkor most neked kell mesét mondanod a többieknek!” Emlékszem arra a rossz érzésre, szégyenre, a büntetés ízére, meg arra a lehetetlenül borzalmas mesére, amit rögtönöztem, az osztály előtt megsemmisülve.

Nem fontos, ki a boszorka. A béka a lényeg. De ki is a főhős? Te. Te, aki megcsókolod a békát. Undorodsz tőle, persze. De vissza akarod kapni a kedvenc aranygolyócskádat, amit a kútba ejtettél?

Választhatod az örökös bánkódást, önsajnálatot, bújhatsz kifogások mögé. "Nekem ez nem megy." "Nem vagyok szereplős típus." "Biztos nem érdekel senkit, amit mondok." "Unalmas vagyok." "Összevissza habogok, amikor ki kell állom emberek elé beszélni." "Nem akarok leégni."

Az aranygolyócskádat meg ott egye a fene.

Nem csillog többet.

A szemed sem.

Egy idő után már nemcsak a kedvenc játékod hiányzik, de még azért is haragszol magadra, mert gyáván veszni hagytad... Kész is az ördögi kör. Kiválóan le tudod magad húzni vele a mélybe. Se aranygolyócska, se királyfi. Csak béka meg búbánat.

Még szerencse, hogy mesében vagyunk, és a mesének addig nincs vége, amíg nincs megoldás. Mindig van megoldás, és nem is csak egy!

A lámpaláz megszelídítésének is több módja létezik. Mondjuk úgy: többféleképpen megcsókolhatod azt a békát. Nade, mielőtt még nagyon elmennénk a felnőtt tartalom irányába (nem fogunk) - nézzünk néhány óvatos lépést.

Első lépésként érdemes tisztázni a következő kérdéseket:

Miért fontos, hogy megszelídítsd a lámpalázad? Miért fontos, hogy ki merj állni emberek elé beszélni? Mit kapsz azáltal, ha kiállsz? (Esetleg végre el mered vállalni azt a vágyott pozíciót, amit eddig azért nem, mert ott már nem úszod meg a prezentációt? S végre-végre kibontakoztathatod a képességeidet, kiteljesedhetsz? Vagy a tudásodat szeretnéd megosztani másokkal, élőszóban?) És ha ez megtörténik, pontosan úgy, ahogy szeretnéd, akkor azáltal mit érsz el? Milyen érzés lesz, amikor azt megkapod?

Hagylak is, éld bele magad nyugodtan...

A második lépés: figyeld meg, miket gondolsz magadról, képességeidről. Bármikor olyasmin kapod magad, hogy lesújtó véleményednek adsz hangot, pl. “Képtelen vagyok emberek előtt beszélni” - akkor biggyessz oda egy három betűs varázsszót: MÉG.

“Lámpalázas vagyok MÉG.”
“Rettentően izgulok MÉG.”

“Nem tudok emberek elé kiállni MÉG.”

Ezzel a fejlődés beteszi a lábát az ajtóba, mint a farkas a három kismalac történetében… de azt majd egy másik alkalommal mesélem el. ;)

Üdv a békának királyfinak! Éljetek boldogan!

Fotó: itt